"Jézus így szólt tanítványaihoz: Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok!" (Mk. 14,34) 

Nagycsütörtök a lelki gyötrődés napja. A passió útjának első stációja, amikor az igaz és igazán ember Krisztusnak meg kell vívnia a lelki tusát, hogy át kell élnie az emberi gonoszság kegyetlen, könyörtelen, véres  valóságát. Jön a testi kín, jön a keresztre feszítés, jön a halál, jön a pokolra szállás. A tanítványai aktív közösségére vágyik. Mert a virrasztás nem passzív szolidaritás, hanem cselekvés. Ha mást nem is tehetnek, de éber jelenlétükkel és imádkozásukkal, ott kellene lenniük szeretett Mesterükkel. Elalusznak! Nagycsütörtök a mi lelki gyötrődésünk napja is. A keresztyénségnek szembe kell néznie az emberi gonoszság kegyetlen, könyörtelen és véres valóságával. Nem aludhatunk el, hanem virrasztanunk kell, éberek kell legyünk, hogy észrevehessük, mikor mit tehetünk. Nem Krisztusért, hanem Krisztussal az ő ügyéért, magunkért. Krisztus minket is kér! Vigyázzatok és imádkozzatok! Ámen.