"Teljes bizonysággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok." (1Pét. 1,13)

Bátorítva biztat ez az ige, avagy biztatva bátorít? Talán nem is ez a lényeges, hiszen mindkét aspektusa egyaránt fontos és lényeges. Viszont a lélek utolsó hajszálba kapaszkodásának lehetőségét is kellően megvillantva érzékelheti általa bárki: a kegyelem isteni ajándéka elérhető és biztos.

Minden napunk közelebb és közelebb hozza hozzánk azt a napot. Mi még emberi léptékkel: napokkal, órákkal, percekkel, avagy esztendőkkel mérjük az idő múlását önmagunk felett. De az idő múlása is csupán csak a változás tényét erősíti bennünk. Pedig az örökkévalóság Urának üzenete számunkra a Krisztus üzenete. Ebben az üzenetben található az ő válasza minden emberire és mulandóra: kegyelem! Mint ahogy ezt Pál apostol hangsúlyozza: ..."elég néked az én kegyelmem"... Legyünk hálásak ezért Neki! Ámen.