2016. július 15., péntek

"Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt." (Zsid. 13,4) 

Furcsán cseng e felszólítás egy olyan társadalomban, ahol egyre inkább tárgyakhoz kapcsolódik a megbecsülés. Meg kell becsülni az új cipőt, a kerékpárt, az autót, a házat, a fizetést. Értékek, melyeket legtöbbször verejtékes munkával szerez meg az ember magának. Értékek, melyek közül sokat bebiztosítunk, megfigyelő vagy riasztó rendszerrel védünk. Na de a házasság is érték? A házasság egy kölcsönös érzés megpecsételése, egy közös házba, otthonba költözés, egy szerződés, melyben a felek jogokkal rendelkeznek és kötelességekkel szembesülnek. Ez a házasság? Igen, és nem. Mint ahogy a gyémánt egy ásvány, egy kő, aminek van keménysége, csiszolás után van fénye, ragyogása, formája és mégsem csupán ettől drágakő, érték. A házasság a tiszta boldogság, a biztonság, a megtalált nyugalom, a társsá, sőt felebaráttá formálódás helye és ideje. Isten adománya. Ő tudja, hogy érték, ezért ma megszólalt a "mennyei riasztó" hangja. Adjuk tovább! Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése