"Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is." (Fil.2,4)

Eléggé diplomatikusan fogalmaz az apostol: ... a másokét is... És itt az "is" engedményt ad mindenkinek, aki jól érti. Azt is mondhatnánk, hogy ez a kiegészítés szabad utat nyít az egyénnek: nézzed a magad hasznát... de ne feledj el másokat sem. A valóság azonban az, hogy letapogatható a társadalom szintjén: ha valaki magánakvaló, akkor nem figyel a másikra. Sőt, ha a haszon megvan, akkor mindenkit kikapcsol az áramkörből, és azt mondja: megvagyok magam is. Az az érdekes számomra, hogy nem létezett szerintem ilyen méretű anyagias világszemlélet abban az időben. Valahogy örökérvényű dolgot mondott az apostol: az anyagiak megkötöznek, figyelj erre a dologra... tényleg úgy gondolod, hogy ettől függ az életed? Ez próbakérdés. Az is benne van, hogy csak érdekből cselekszünk: igaz ez??? Nagyon szomorú lenne. A haszon kérdése protestáns szemmel csak úgy értékelhető pozitívan, hogyha David király hitvallását magunkénak valljuk: amit a te kezedből vettünk, azt adjuk most neked. Mindenünk Istentől van. A Lélek adományai is haszonra adattak. Semmi sem a mienk. Ha viszont megosztjuk, akkor többszörösen visszatér hozzánk. Mennyei logika ez, tanuljuk meg és boldogabbak leszünk! Ámen.