"Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét." (Ézs. 57,15)

A modern kor embere nem igazán tud mit kezdeni a mai ige fogalmaival. Az emberek meghódították a magasságot, az eget, sőt bepillantást nyertek az univerzumba. Az Isten számára elkülönített szent helyeket, a templomokat, lerombolják, kocsmává, mozivá, étteremmé vagy lakássá alakítják. Vagy éppen teret engednek benne divatbemutatónak, és mindenféle beszéd helyet kap, az Ige mellett, esetleg helyett. Itt sincs, ott sincs a segítség, aki enyhíteni tudná a megtört életű, és gyengeségét megismerő ember égető vágyát a szabadulásra. János azt írja, hogy az övéi közé jött, de nem fogadták be Őt. (Jn. 1,11) Az emberi tudástól és saját erejétől, hatalmától megrészegült ember valóban nem látja a Szabadítót, de a Megtartót kereső, segítségét szomjúhozó ember ma is megtalálja a Krisztust és felüdül lelke, mert hite által átéli az Isten mindenütt jelenvalóságának és hatalmának igazságát! Ámen.