"Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. Nem ő volt a világosság, de bizonyságot kellett tennie a világosságról." (Jn.1,6.8)

     Egész életünkön végigkísér a tudat, hogy többnek kell lennünk annál, mint akik éppen vagyunk. Nem egyformán éljük meg és hordozzuk ezt el: van, aki kudarcok sorozatát látja, és van, aki a lehetőségekét. Egyik ember várja, hogy történjen vele valami, a másik maga akarja irányítani a történéseket. Mellettük pedig  ott van egy-egy János, aki tudja, hogy hol a helye és mi a dolga, mert isteni küldetését teljesíti. Valahány ember keresztyénnek vallja magát, mind ezzel a küldetéstudattal, a bizonyságtétel kényszerével él és jár a földön. Ha meg-megbotolva, elbizonytalanodva, újrakezdve is, de a világ világosságát kell tükrözzük. Áldott szolgálatot mindannyiunknak! Ámen.