"Távol legyen tőlünk, hogy fellázadjunk az Úr ellen, és elforduljunk ma az Úrtól." (Józs.22,29)

Honfoglalás készül az Úr segítségével. Senki sem tudja, hogy mi lesz a kimenetele a vállalkozásnak. Isten tudja. Azt is, hogy minden harc előtt vannak szájhősök. Azt is tudja, hogy fogadalmaink csak időlegesek. Tudja, hogy az első nehézségnél meghátrálunk. Mégis ránk bízza ezt a harcot. Ezt sokszor nem értjük, aztán rájövünk: bízik bennünk az Isten. Hogy lehetséges ez? Csak azért lehetséges, mert van bennünk valami, amit tőle kaptunk: az életösztön, de helyesebben az örökélet ösztön. És ez dolgozik bennünk. Nem akarunk elveszni, sőt, nem akarjuk hogy bárki is elvesszen  a szeretteink közül. Ezért van az, hogy reménységünk kétszeres, ezért van az, hogy a reménytelenség ellenére reménykedünk, ezért van az, hogy hittel olyasmit ragadunk meg, ami a való világ törvényei szerint lehetetlennek tűnik. Az, hogy minden rendben lesz Istennel. Azért adta a Szabadítót a világnak, hogy minden rendben legyen! Hála legyen! Ámen.