"Zakariás betelt Szentlélekkel, és így prófétált: Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét." (Lk.1,67-68)

     Zakariás, Keresztelő János édesapja úgy jelenik meg előttünk ebben az igében, mint az adventben élő keresztyén ember ősképe, aki Szentlélek erejével képes felülemelkedni önmagán és áldani Istent kegyelméért. Előtte egy életen át szolgált Isten papjaként, mint istenfélő és kegyes ember, de amikor Gábriel megjelentette neki fia születését, mégsem tudta azt hittel elfogadni. Így vagyunk mindannyian az adventi örömhírrel: több-kevesebb istenfélelemmel, kegyességgel éljük napjainkat a magunk helyén, de Krisztus visszajövetelét emberi adottságaink szerint felfogni nem tudjuk. Ezért kell ma is Szentlélek Isten segítségét kérnünk, hogy saját árnyékunkon mégis átlépve tiszta szívvel áldhassuk az Urat. Ámen.