"Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek." (Zsolt. 36,8)

Állandó veszélyhelyzetben telik az életünk. Minden nap van olyan fenyegetettség, ami megijeszt, megrettent vagy éppen életünkre tör. Mint villámlás csap le egy betegség, mint gomolyfelhő telepszik ránk a gyász sötétsége, mint heves zivatar mossa el oly sok minden nyugalmunkat, békességünket, a biztonság érzését. Miért? Mert naponként kimerészkedünk Isten biztonságot adó szárnyai alól. Kicsalnak vágyaink, emberi ígéretek, vélt boldogság reménye máshol és másként, mint Isten mellett. Olyan jó, hogy van hova menekülni, mert Isten szeretete, kegyelme nagy. Nem csak szárnyai alatt, hanem azoknak árnyékában is védelem található. Jó nekünk, hogy ilyen Urunk van! Ámen.