2018. március 21., szerda

Isten mondja: "Arcod verejtékével egyed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél! Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!" (1Móz. 3,19) 

A munka, melyre nem csak Ádám, hanem mi is rá vagyunk kényszerülve, nehéz és verejtékes. Még akkor is az, ha hivatásnak tekinti az ember. Könyörtelennek, igazságtalannak is gondolhatnánk, főleg a modern gondolkodás szerint, hogy egyetlen tévedés miatt ilyen súlyos büntetést szabott ki az Úr. Igaz ugyan, hogy verejtékessé tette napjainkat és határt szabott a földi életnek, de ezzel határt szabott a bűnnek is. Jól tudta mit tesz, mert engedetlenségünk és mások engedetlensége, a bűn teszi keserűvé a napjainkat. Nem ilyen létre szán minket a mi Urunk, és bár határozata nem változik, de megédesíti esztendeinket, amikor így biztat: "Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban is mindnyájan életre kelnek." (1Kor. 15,2) Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése