"A világosság a sötétségben fénylik." (Jn.1,5)

     Egészen addig gondolhatjuk egyszerű ténymegállapításnak a fenti gondolatot, amíg át nem ültetjük Krisztustól kapott értelmezésében a magunk életére. Az első, amit észre kell vennünk, hogy a világosságnak dolga van a sötétségben. A keresztyénségnek elsősorban nem önmagát kell fenntartania, hanem  a rajta kívül lévőket kell Krisztushoz vezetnie. Emellett természetesen szükséges, hogy a hívek a maguk közösségében megújuljanak és erősödjenek. A második, amit látnunk kell, hogy a sötétség természete szerint ellentétje a világosságnak. Ahol az evangélium hirdettetik, ott valami másnak vissza kell szorulni, el kell tűnni. Ez pedig nem megy fájdalom és küzdelem nélkül sem a magunk belső világában, sem a másokkal való kapcsolatunkban. Ezt a fájdalmat és harcot nap, mint nap vállalnunk kell. Ámen.