"Az Úr parancsa szerint indultak el Izráel fiai, és az Úr parancsa szerint ütöttek tábort." (4Móz.9,18) 

Izráel története számtalan példát szolgáltat arra, hogy miként tud hálátlan, engedetlen, megalkuvó lenni Isten népe. Az Úr parancsát vándorlásuk során sokszor elfelejtették, számtalan alkalommal semmibe vették, megannyiszor figyelmen kívül hagyták. De képesek voltak az Úr szava szerint indulni és megérkezni is. Történhetett ez úgy, hogy az Úr nem mondott le róluk. Rólunk sem mondott le, minden engedetlenségünk, háládatlanságunk, közömbösségünk ellenére sem. Így van ma is arra lehetőségünk, hogy az Úr szava szerint induljunk és az Úr szava szerint érkezzünk. Ifjúsági énekünk szava szerint: Indulj az úton, előre nézz, Nem tántoríthat ezernyi vész. Életed útját végig kell járni, És az út végén Jézus fog várni. Ha néha gondok csüggesztenek, Bátran előre, fel a fejed. Gyalog kell menned, nem lehet szállni, De az út végén Jézus fog várni! Ámen.