2018. június 11., hétfő

"Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja." (Zsolt. 145,18) 

Isten közelségéről megpróbálhatunk írni, de leírni nem tudjuk. Azt igazán csak átélni lehet. Olyan, mint amikor a gyermek a szülőt hívja, s ha megkérdik tőle, miért akarja, hogy odamenjünk, ott legyünk, annyit mond: csak legyél itt. Hiszem, ezen a reggelen is vágyjuk, óhajtjuk, kérjük, hogy Isten jöjjön közel hozzánk, legyen velünk. De igazán kell hívni. Mi magunk is észrevesszük, ha valaki csak színből, udvariasságból, nyereségvágyból, esetleg félelemből hív magához. Mennyivel inkább tudja ezt a mi Urunk. Olyan jó tudni, hogy az aki ma igazán vágyja és kéri az Isten közelségét, az ebben a közelségben megtapasztalja, hogy ahol Isten, ott szükség nincsen. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése