2018. július 1., vasárnap

"Bár haragomban megvertelek, de most kegyelmesen irgalmazok neked." (Ézsa.60,10b)


Manapság sokan vitatkoznak afölött, hogy helyén való-e a fenyítés, a dorgálás a gyereknevelésben. Pro- és kontra érvek mindig vannak. Egy angol költőt (Cartridge) meg akartak győzni arról, hogy mindent rá  kell hagyni a gyermekre, hogy valódi önmaga lehessen. Az úgynevezett liberális nevelés, vagy inkább a nevelés hiányának a hasznosságát hangsúlyozták. Egy alkalommal a vitapartnerét bevitte egy olyan kertbe, ahol egy éve semmit nem munkálkodott, és azt mondta: Íme, így fejezte ki önmagát ez a kert. Tele van gazokkal, és az embernek hasznos növények semmi gyümölcsöt nem tudtak teremni. Kíméletlen beavatkozás szükséges olykor, hogy a szép és a hasznos megmaradjon. Felelősségünk van rámutatni arra, hogy mi a jó és mi a rossz. Ahogyan Isten is teszi: mint a szőlős gazda, aki kíméletlenül lemetszi a büszke ágakat olykor, hogy bőséges termés lehessen. Isten fenyítését viseljük alázattal, mert a legjobbat akarja nekünk. Ma kegyelmét és irgalmát adja számunkra. Hála legyen. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése