2018. július 14., szombat

"Mert bár ítélő Isten az Úr, boldogok mindazok, akik benne reménykednek." (Ézs. 30,18b) 

Mi hajlamosak vagyunk feladni emberi kapcsolatainkat. Főleg, ha mi úgy ítéljük meg, hogy a másik ember menthetetlen. Ehhez képest a mi Istenünk hosszú ideje várja, hogy teremtménye, az ember, hozzá térjen.  Pedig menthetetlenek vagyunk, mert naponként vétkezünk az Úr ellen és egymás ellen. Mégis egy új napra ébredhettünk és mindannyiunknak van, amiért hálát adjunk. Sokáig várt az Úr, de amikor eljött az idő, megítélte a világot, és úgy döntött, Fiát kell feláldozza, hogy a világnak, nekünk, életünk, földi és mennyei jövendőnk legyen. Boldogok vagyunk, ha Krisztusban reménykedünk. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése