"Hátamat odaadtam a verőknek, és orczámat a szaggatóknak, képemet nem fedtem be a gyalázás és köpdösés előtt." (És.50,6)

     Miért kell a jót verni, szaggatni, gyalázni, köpdösni? Azért, mert a rossz alaptermészetéhez tartoznak mindezek. Nem tudja megállni, hogy ne bántsa azt, aki jó, hogy ne rombolja azt, ami jó. Ha éppen nem teszi, akkor alakoskodik, megjátssza magát, befurakodni akar a jók közé, hogy azután onnan bomlasszon. Emberi természetünkben a jó és a rossz egyaránt jelen van. Teret adhatunk egyiknek is, másiknak is. Ha nem tartjuk oda hátunkat, orcánkat, ha nem tűrjük a bántást hittel, akkor ökölbe szorul a kezünk, és magunk is ütni-vágni kezdünk fékezhetetlen indulattal. Ezért int az apostol  mindnyájunkat: "A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!" (Fil.4,5) Ámen.