"A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által." (Róm 15,13)

Pál tudta, hogy a hitben élő emberek számára a reménység, a belső szívéli bizodalom, erős kell maradjon ahhoz, hogy megmaradjanak a Krisztus útján. Megkapták a Rómában élő keresztyének is az evangéliumot, az Ige üzenetét, hogy Krisztus feltámadt, hogy van örök élet általa és oda csak az Úr Jézus Krisztus vezetése által lehet eljutni, de addig is Jézus velük van, megtartja és megsegíti őket. Tudta azonban azt is, hogy ahhoz, hogy a reménységük ebben az ígéretben erős maradjon szükségük van a keresztyéni életük során olyan élettapasztalatokra, amelyek az öröm és békesség érzését váltják ki bennük. Szükségük van továbbá a Szentlélek segítségére, hogy higgyék: minden örömük és békességük forrása az Isten munkája az életükben. Minderre nekünk is szükségünk van. Adja a reménység Istene, hogy higgyük: életünk minden öröme és békessége az ő ajándéka, ez táplálja reménységünket és tartson meg hit útján. Ámen.