"Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő nap a magasságból, hogy világítson azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában lakoznak, hogy lábunkat a békesség útjára igazítsa." (Lk.1,78-79) 

Keresztelő János születésekor hangzanak el ezek a gyönyörű igék, amelyek egyfelől róla szólnak, aki előkészíti az utat Jézusnak, másfelől pedig éppen a Messiás szolgálatát ismertetik. Nagyon régi az ószövetségi prófécia, amely szerint nem lesz mindig sötét ott, ahol most szorongattatás van (Ésa.) Ez beteljesedett abban az időben. Zakariás betelt Szentlélekkel, és nagy örömmel mondta el mindezt. Örömhír ez a bűnbe esett emberiségnek: Isten megkönyörült rajtunk, és pontosan úgy látogat meg bennünket, mint ahogyan a felkelő nap töri át a sötétséget. Meglátogat – milyen gyönyörű kifejezés. Ezzel a felismeréssel mi is “látogassuk ” meg a szeretteinket. Isten szeret. A békesség hirdetését bízta ránk. A tőle megnyert békességet vigyétek ma magatokkal. Ma is ugyanaz történik. Hálát kell adnom, hogy megkönyörül ma is rajtam, és lelkemet is táplálja. A hívők gyülekezetében énekeljek és imádkozzak ma is. Nincsen kárhoztatásuk azoknak, akik Jézus Krisztusban vannak, akik Lélek szerint járnak. Adjunk hálát a megváltásért! Ámen.