„Jézus pedig felkelt, ráparancsolt a szélre és a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett. Ekkor ezt kérdezte tőlük: Hol van a ti hitetek?” (Lk 8,24b–25a)

     Mindannyiunk életében vannak látványos, emlékezetes, nagy események, és vannak szürke, hétköznapi, jelentéktelenek. Figyelmünket, gondolatainkat nyilván az előbbiek ragadják meg inkább, ahogy a tanítványok számára is a viharos tenger hozott megrendítő tapasztalást. Jézus mellett a mindennapokban észre sem vették, nem tudatosult bennük, milyen erő és hatalom védi, óvja őket. Csak amikor azt gondolták, hogy leküzdhetetlen fenyegetéssel néznek szembe, akkor döbbentek meg Jézus hatalmától. Életünk viharai, hullámai szembesítenek bennünket hitünk igazi mértékével. Pál apostol kemény szavakkal figyelmeztet a feltámadásról szóló tanításban: "Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk." (1Kor 15,19) Imádkozzunk, és buzgón kérjük Istent, hogy hitünk mindenkor erősnek bizonyuljon! Ámen.