„Eszerint a hitből valók nyernek áldást a hívő Ábrahámmal.” (Gal 3,9)

     Kik a "hitből valók"? Pál apostol Ábrahámra hivatkozik, aki Isten szavára elhagyta földjét, családját, nemzetségét. Nem kapott "jelt" az Úrtól, semmiféle csoda nem erősítette meg Isten kijelentését, az a föld, ahol élt, mindenben bővölködött, semmiben hiányt nem szenvedett, de ő hitt Istennek, és engedelmeskedett. Annak ellenére hitt, hogy emberi számítás szerint az ígéret nem teljesedhetett, Sárának nem lehetett gyermeke, így Ábrahám nem számíthatott törvényes örökösre. Ezt jelenti "hitből valónak" lenni: akkor is Isten szavát követni, amikor a józan ész, számítás, a körülmények, vagyis minden más ellene mond. Nem csak a jót, a nekünk tetszőt elfogadni Istentől, hanem mindent, benne azt is, amit pillanatnyilag rosszként élünk meg, de hisszük, hogy mégis javunkra van, mert az a gondviselő Mennyei Atya akarata. Így élhetjük meg áldásként életünk minden pillanatát, így lehetünk hálás gyermekei Istenünknek. Ámen.