„Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel mondta: Uram, a te nevedre még az ördögök is engedelmeskednek nekünk! […] De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.” (Lk 10,17.20)

Nem csak azoknak a tanítványoknak jelentett örömet, hogy Krisztus nevében sikeresen munkálkodhattak, hanem nekünk is örömet jelent, ha keresztyénségünk megélése során eredményeket érünk el. Egy-egy nap végén vagy vasárnaponként mi is beszámolunk az Úrnak arról, ha sikerült valamit tennünk az ő ereje által. Jót tesz nekünk az a tapasztalat, hogy nem szélmalomharc a gonosz elleni küzdelem. Jézus azonban figyelmezteti őket és minket, hogy az igazi öröm az, hogy ezt egyáltalán tehetjük, mert választottai vagyunk Istennek, hiszen neveink fel vannak írva a mennyben. Ez az ismeret, ez a tudat, ez a hit az, ami ebben szolgálatban megtart. Ez segít igazán abban, hogy a Krisztus szolgálatában kitartsunk. Ma se felejtsük el, hogy mire kaptunk elhívást, felhatalmazást. Ma se lankadjunk abban a szolgálatban, amelyre elküldött az Úr, hanem tegyük úgy, mint akik tudjuk, hogy kihez tartozunk és mivel tartozunk neki. Ámen.