„Azért Abrám ezt mondta Lótnak: Ne legyen viszály köztem és közted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk!” (⁠1Móz 13,8)

 Vetélkedés és viszály határozza meg a mindennapokat. Valljuk, hogy az egészséges versenyhelyzet jót tesz a fejlődésnek. Meglehet, de gyakran inkább ártalmassá lett a fejlődést sűrgető világban. A versenyhelyzet egészségtelenné durvul. A vetélkedés viszállyá fajul. A bántódás gyűlölséget szül. A sértődés örök haraggá torzul.  A viszályból ellenségeskedés, majd háborúság és gyilkos indulat lesz. 

  Abrám felismeri, hogy ott, ahol a lét a tét könnyen megszakad minden rokoni szál, minden baráti kötelék. Felismeri, ám csak emberi megoldást talál rá. „Én erre, és te arra, menjünk világgá!” (Neoton Família – Minek ez a cirkusz) – dúdoljuk és mi is megyünk tovább a magunk útján. Abrám még látja a lényeget, amiről manapság gyakran megfeledkezünk. Rokonok vagyunk. Isten megváltott gyermekei. Testvérek Krisztusban. Jusson eszünkbe, hogy „mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsolt 133,1). Figyeljünk ma is Isten Igéjére, a békesség evangéliumára, a gyülekezeti közösségében. 

    Ámen.