2019. augusztus 20., kedd

"[Jézus] megkérdezte [tanítványait]: Hát ti kinek mondotok engem?" (Mt. 16,15)
 Vannak váratlan és egyben kényelmetlen kérdések, amelyekre nincs megfelelő válasz a tarsolyunkban. Amikor önálló és nagyon személyes álláspontunkról kell számot adnunk. Ilyenkor rádöbbenünk, nem lehet mindenre feleletünk. Egyrészt képtelenség a lehetséges válaszokat előre betanulni, másrészt kitérni sem lehet azzal, hogy csakis az ügyvédem jelenlétében vagyok hajlandó válaszolni, ha maga az Ügyvéd kérdez. 
 Jézus és tanítványai viszonyában éppen ezt a pillanatot rögzíti az igevers. A tanítványok gondolkodásában alapos zűrzavart idéznek elő a népszerű vélemények, amelyek segítségével a felületes szemlélődők próbálják Jézus személyét betájolni. Felületes, de gyakran könnyelmű véleményt formáló világunk, a divattrendek bennünk is előidézhet hasonló bizonytalanságot. Jézus ezért kérdez ma is, minket is: "Hát ti kinek mondotok engem?" Mind boldog az, akinek van személyes válasza és nemcsak szóval, de hittel és egész életével vallja: "Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére." (Fil. 2,11) 
 Ámen.