„Reménykedj az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!” (Zsolt 27,14)

Tegnap egész nap napfényben úszott minden, majd estére szinte egy pillanat alatt beborult az ég, minden elsötétült. Ma reggel borús égre ébredtem, olyan szürke minden, de tudom, hogy előbb utóbb újra kiderül az ég. Ez reménység, mert megtapasztaltam, hogy a természet így működik. Az életünkben is váltakoznak az élethelyzetek. Van, hogy az élet napos oldalán járunk, van hogy a próbatételek, gondok, szorult élethelyzetek kilátástalansága borul ránk. Ilyenkor tudjuk, hogy előbb utóbb érkezik az Úr, hogy megoldást, szabadítást adjon. Közben pedig megvan az a lehetőségünk, amelyre Dávid világít rá. Önmagát biztatja. Légy erős és bátor szívű. Biztassuk önmagunkat! Tarts ki, ne gyengülj el. Károli fordításában így olvassuk: várjad az Urat! Érezheted magadat kevésnek és gyengének a kihívásokkal szemben, de ne felejtsd el, veled van az Úr, érkezik segítsége, mert ez az Istennel való életünk, kapcsolatunk rendje. Ámen.