„Pálmaágakat fogtak, kivonultak (Jézus) fogadására, és így kiáltottak: Hozsánna! Áldott, aki jön az Úr nevében, Izráel Királya!” (⁠Jn 12,13)

Várakozás, készülődés az első Virágvasárnap előtt. Jézust várták és megérkezésekor királyi fogadtatásban részesítették. Az evangéliumokból tudjuk, hogy nem az egész város készült, várta és fogadta a Jeruzsálembe bevonuló Krisztust. János leírja, hogy az a sokaság vette körül, hódolt neki, amely vele volt, amikor Lázárt feltámasztotta a halálból. Úgy gondolom, hogy azóta is így telik a Virágvasárnap ünnepe, és minden nap. Azok várják és fogadják hódolattal, tisztelettel, hozsánnát zengve, akik látták, megtapasztalták erejét, hatalmát, szeretetét. Csodálatos dolog látni és megtapasztalni, hogy a Jézus Krisztust dicsőítő sokaság láncolata nem szakadt meg, hogy nem csak voltak, hanem vannak, akik készülünk, várunk és fogadjuk az Urat, a Királyok Királyát. Az a legcsodálatosabb, hogy személyesen elmondhatjuk: én is e seregbe tartozom, a melyet Jézus oltalmaz és megtart. Ámen.