hétfő, június 15

 „Jézus mondta: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. ” (⁠Jn 8,12)

 

      Aki sötétségben jár, annak rendkívül beszűkülnek a lehetőségei. A tér és az idő egyetlen ponttá zsugorodik össze számára, a kitapintható egyetlen ponttá. Minden más csak sejtés és képzelet marad számára. Nincs biztonságérzete, alig van fogalma a környezetéről, a valóság helyett a tapintása nyomán érzékelt, képzeletével kiegészített világban él. A sötétségben minden mozdulat fájdalmas lehet, minden lépés veszélyforrás, mindegyikre külön figyelni kell. Ezt éli meg mindenki, aki nem Jézust követi. Ezért olyan gyanakvó, ellenséges, a valóságtól elrugaszkodott, és azt tagadó a világ. Ezért nehéz, vagy akár lehetetlen a világosságban járóknak a végtelen teret és időt megismertetni a sötétségben járókkal. Fogyhatatlan türelem, szeretet, megértés szükséges ott, ahol a világosság hiányzik. Csak így tehetünk tanítványokká minden népeket. Ámen.