„És Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Fil 4,7)

Ez az ígéret és bátorítás valaminek a következménye. Valaminek történni kell, amely után minden emberi értelmet meghaladva, azaz megmagyarázhatatlanul és nyilván ajándékképpen az emberé lehet az a belső és akár külső béke, amely egyedül Istentől kapható. Pál a keresztyéni élet néhány jellemzőjéről ír a Filippieknek a megelőző versekben. Inti Evódiát és Szünthükét, hogy egyformán törekedjenek az egyetértésre, azaz rendezzék megromlott kapcsolatukat, úgy ahogy krisztuskövetőkhöz méltó. Kéri a szolgatársakat, hogy legyenek segítségükre a megbékélésben. Figyelmezteti őket, hogy a keresztyén ember szelídlelkűsége meg kell látszódjon mindenki előtt. Kéri őket, hogy ne aggodalmaskodjanak, hanem ha valami aggodalomra ad okot, akkor imádságban forduljanak Istenhez kéréseikkel, kívánságaikkal. Vannak próbatételek a keresztyéni életben, de mindenre van Isten szerinti megoldás. Ha ezeket a megoldásokat keressük, akkor mienk az Ige ígérete és bátorítása. Ámen.