"Jób így felelt az Úrnak: Eddig még csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, bűnbánatot tartok porban és hamuban." (Jób. 42,5–6)

    Hétfőn reggel - ugyanezen a virtuális felületen - igéje által egy kérdést intézett hozzánk Isten. Olyan kérdést, amivel az ember régóta vívódik. A milliónyi emberi válasz közt bizonyára ott van a Jób felelete is: "Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál" (Jób 42,2). Sokszor komoly próbatételek, nagy fájdalmak, sok töprengés után juthatunk csak el addig, hogy Isten valósága több legyen puszta szavaknál és felületes ismeretnél. Több legyen, a testamentumoknál, őseink örökségénél. Több legyen, mint írott ige, a szélbe kiáltott próféciák, az igehirdetők ékesszólása, vagy dadogása. Amikor több lesz, mint kétes és tétova, távoli hírek, hogy Jóbbal együtt a vihar zúgásában is meghalljuk a Felséges hangját. Amikor nincs több ellenvetés, magyarázkodás, nincs perlekedés és számonkérés, csak Isten mindent betöltő hatalma és kegyelme. Akkor mi is mindent visszavonva gondoljuk át, és tervezzük újra az életet, mert immár színről színre látunk. Ezt kérhetjük ma is teljes hittel! Ámen.