„Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra?” (Mt 6,31)

     Hát igen... Ha csak ennyit megértettünk volna Krisztus tanításaiból, egészen más képet mutatna ez a huszonegyedik század! Nyilván nem egyszerű feladat leépíteni az aggódást, amikor első szüleinktől azt örököltük, hogy az összes szabadon választható helyett a tiltottat akarjuk magunkénak. De mégis gondoljunk bele, milyen távlatok, határok nyílhatnának meg számunkra, ha nem folyamatosan Isten parancsai ellen lázadnánk! Ha nem csak egy-egy kiválasztott, évszázadonként feltűnő, Isten igéjét minden tekintetben komolyan vevő keresztyén példakép mutatná a helyes irányt, hanem mi mindnyájan természetesnek élnénk meg! Ott tartunk, hogy meg kell próbálnunk legalább valamivel kevesebbet aggódni, ételünket, italunkat, öltözetünket, életmódunkat szerényebbre fogni. Hol van még ettől, a teljesen aggódásmentes, egészen Isten kegyelmére bízott élet? "Siessetek, hamar lejár..." (MRÉ 474). Ámen.