„Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez.” (1Pt 2,25)

A kiszolgáltatottság és a biztonság érzése hozzátartozik az emberi élethez. A kiszolgáltatottság, a védelem nélküliség nem azért létezik, mintha nem lenne Pásztora az embernek, hiszen Krisztus mindenki számára a jó Pásztor. Hangsúly az eltévelyedésen és a megtérésen van. A legjobban a tékozló fiú történetében ismerhetünk rá az Úrtól való eltávolodás, elcsámborgás és a visszatalálás valódiságára. A döntés minden esetben az emberé. Jó azzal a nyugalommal kezdeni a hétköznapok sorozatát, hogy tudjuk, most életünk pásztora és gondviselője mellett vagyunk. Figyeljünk folyamatosan a jó Pásztor szavára, hiszen ismerjük hangját, hogy biztonságban vezessen mindnyájunkat. Ámen.