"Van-e valami lehetetlen az Úr számára?” (1Móz.18,14a)

Az elmúlt időszakban nagyon sokan láthatták és megtapasztalhatták a víz hatalmas erejét. Árvizek puszítottak, sok bajt okozva útjukban. Nagyon nehéz ezt megállapítani, de érdekes módon mégis van egy pozitív hozadéka. Váratlan rossz vendég az árvíz, valóban, de megállítja a rohanó embert. Észrevétlenül megnyílik az emberek szíve és az együttérzés csodákra képes. Nagyon sokan áldoznak idejükből, adakoznak, megindul az ember lelke, hogy segítsen embertársain. Ez is egy csoda. Talán nem mindig működik, de Istennél az sem lehetetlen, hogy ezáltal épüljön a szép lélek az emberben. Ez is egy fontos szempont.

Látni kell azonban, hogy a pusztaságban a víz mást jelentett: a régi nagy civilizációk mindig valamelyik nagy folyam mellett jöttek létre. Mert a víz az életet jelenti. Amennyire nehéz elképzelni a sivatag életre derülését, sokszor olyan nehéz elhinni, hogy kiszáradt lelkünk, vagy életünk meggyógyulhat. Pedig ez az üzenet: Istennél semmi sem lehetetlen. A Szentlélekért imádkozva hallanunk kell a másik igét is:"Kiöntöm Lelkemet, mint folyóvizet a szárazra." Legyen Lélek, legyen élet, legyen szeretet, empátia, összefogás és békesség! Ámen.