"És monda az Úr: Megkegyelmeztem a te beszéded szerint." (4Móz. 14,20)

Az Isten kegyelmét jelentő kijelentésnek Mózes a fültanúja, de a nép a kedvezményezettje. Nem is tudnak róla, hogy elhárult Isten haragja róluk. Nem ők esedeztek az Úrhoz, hogy bocsásson meg nekik, mert hálátlanok, engedetlenek, állandóan és mindenért zúgolódóak voltak. Akkor miként lehetséges, hogy Isten meggondolta magát? Mózesnek a népe iránti szeretetből elmondott imádsága volt a kulcs, hogy Isten irgalmának kapuja megnyíljon.

Nagyszerű lehetőséget kínál ez az ige mindnyájunknak. Azoknak, akik szeretik a körülöttük élő, Isten iránt hálátlan, engedetlen, állandóan és mindenért panaszkodó és zúgolódó embereket. A kegyelmes Istennek hittel elmondott imádsággal segíthetünk mi is. 

Lehet sok mindennel próbáltunk már segíteni. Emberi szóval, példamutatással, sőt Isten igéjével, de nem volt eredménye, és félünk a rájuk váró következménytől. Íme a lehetőség. A lehetőség, amelyet Krisztus is felvállalt és végez mindnyájunkért, hisz rászorulunk. Adjunk hálát mindezért. Ámen.