"Küld el világosságodat és igazságodat: azok vezessenek engem!"(Zsolt. 43,3a)

        A téli hónapokban lerövidülnek a nappalok. Ilyenkor reggel még sötét van, késő délután pedig meg már sötét. Az emberek kedélyállapotát viszont komolyan igénybe veszi a fénytelenség a maga lehangoló depresszív napjaival. Az egyéni sorsok mókuskerekei pedig nyomasztóan pörögnek tova a maguk megszokott ütemeivel kilátástalanul. Meg is fogalmazódik mindez az emberi lelkekben, amikor kimondjuk, hogy nincs ez így jól és ez teljesen igazságtalan... de mindössze ezzel a kifakadással maradunk, ha semmit sem teszünk.

       De ha fel emeljük tekintetünket imádságban Istenhez, akkor ráérezhetünk az Általa bennünk véghezvihető változásra. Ugyanis Urunk közelségével életünk sötétségeire és igazságtalanságaira mennyei világosság árad, amely kivezet a bűn hétköznapi sötét útvesztőjéből. Imádkozzunk tehát a zsoltárossal együtt: "...küld el világosságodat és igazságodat: azok vezessenek engem!" Ámen.