"Visszaemlékezem a régi napokra, végiggondolom minden tettedet, elmélkedem kezed alkotásain." (Zsolt. 143,5)

      Az esztendő utolsó vasárnapjára ébredtünk ma, az 52.-re. Két nap múlva pedig búcsút mondhatunk ennek az esztendőnek. Lelki kezeinkben az idő vándorbotjával ilyenkor jóhiszemüen hajlamosak vagyunk egy kis nosztalgiázásra. Gondolatainkkal végigpásztázzuk az eltelt esztendőt és jót, rosszat, vidámat, szomorút igyekszünk visszaidézni azért, hogy megállapíthassuk: milyen is volt az esztendő. 

      A zsoltár szerzője is ezt teszi: visszaemlékezik, miközben pedig Isten tetteit, azaz cselekedeteit gondolja végig és teszi ezt hálával szívében. Természetesen szép és követendő magatartás ez.

De mindenképpen jó tetten érni szívünkben hitünk és bizodalmunk Urát, aki a cselekedetek és minden történés felett is a legfőbb jó az életünkben. Ámen.