Krisztus mondja: "Halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai." (Jel. 1,18)

Húsvét hajnala Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe az idő referenciájának középpontja és egyben az a mérföldkő, amely kétség nélkül nyit utat az emberi hit számára a halálból az örök életbe.

Krisztus büszkén beszél arról, hogy megjárta az általunk rettegett halált és diadalmasan jelenti ki, hogy íme Ő él örökkön-örökké. Szavai nemcsak vigasztalnak, hanem egyben erőt is sugároznak a felettünk múló idővel való szembenézésünk számára.

- Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be megtartatik, és bejár és "kijár" majd és legelőt talál. - Ennek tudatában válik érthetővé mindaz, ami halál feletti győzelmének következményeként mindnyájunkat biztat és bátorít. Íme a halál és a pokol kulcsai is kezében vannak. Ez a hatalom mutatja meg a nagypénteki sötétség megszűnésének titkát is. A pokol és a halál nem az Isten Fia felett uralkodó hatalom, hanem a Krisztus kezében tartott és felügyelt "állapot".

Legyen mai ünneplésünk ennek tudatában lelkünk számára felemelő és örömteli nap. Ünnepeljük az örökkön-örökké élő Urat, a mi szeretett Jézus Krisztusunkat. Ámen.