"A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket." (Zsolt. 103,12)

Minden reggel megújul a kérdés: mit ad nekünk a mi Istenünk ezen a napon? Tudjuk, hogy a jót és rosszat, az áldást és ítéletet, a segítséget és próbatételt, akarata és bölcsessége szerint váltogatja életünkben. Mindig aszerint, ahogy szükségünk van rá. Ma egy jó hírrel kezdhetjük a napot. Jókor jön, hisz bűnbánat ideje van. Ha... Ha megbánjuk életünket eltorzító vétkeinket, csodálatos ajándékban részesít. Olvasom az igét. Olvasom, azon gondolkodva milyen messze van a napkelet a napnyugattól? Bár ma már időben és térben tudunk választ adni, mégis csodálatos, hogy leválasztja rólunk azt, ami bemocskol, megköt, amit magunkról letépni sem tudunk: a bűnt. Messzire veti, de emberileg meghatározható távolságra, hogy tudjuk volt bűnünk, s viszolyogjunk, hogy újra hozzánk ragadjon. Ámen. Ámen.