"Ha bűneink ellenünk szólnak is, a te nevedre tekintettel bánj velünk, Uram!" (Jer. 14,7)

 

A bűneink pedig mindig ellenünk szólnak. Ezért mindig aktuális ez a bocsánatkérés. Mindig aktuális a visszatérés. A zsoltáros ugyanazt érzi, mikor így szól: Ha a bűnöket számon tartod Uram, Uram kicsoda maradhat meg? Hiszen tenálad van a bocsánat, hogy féljenek téged! (Zsolt. 130,3-4). Hitvallásaink is tanítják a Szentírás alapján, hogy mi magunk nem vagyunk képesek megfizetni bűneinkért, sőt napról napra növeljük tartozásainkat. Bármilyen vonzóak az önmegváltást hangoztató modernkedő tanítások, ez egyszerűen embert meghaladó világfeladat.

Legyen ez a nap ismét a bűnbánat napja, hogy hitünk lássa meg Isten bűnbocsátó kegyelmét, és vegye észre, mint Keresztelő János, az Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűneit. "Bízzál Izrael az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!" (Zsolt. 130,7) Ámen.