"Mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam." (Ézs. 65,24)

Ékes és gyönyörű magyar nyelvünk sem elegendő ahhoz, hogy megfogalmazzuk Istennek és az ő gyermekeinek kapcsolatát. Valami kibeszélhetetlen érzés ez, ami megnyugtat, biztonságot és erőt ad. Istenünk ma reggel arra hívja fel a figyelmünket, hogy milyen határtalan az ő reánk figyelése. Lehetséges-e ez? A zsoltáros szerint igen, hiszen tapasztalatának ad hangot, mikor azt mondja: "Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!" (Zsolt. 139,4) Rendel mellénk olyan embereket, akiken keresztül megvalósítja törődését. Ránk néznek és már tudják, mit akarunk, szavak nélkül is értik mire van szükségünk. Adjunk hálát értük a mi drága Atyánknak! Ámen.