Pál írja: "Mégis írgalmat nyertem." (1Tim. 1,13)

Nehéz pillanatokat követő sóhajként, veszedelemből való szabadulás pillanatában, vagy akár idős emberek reggeli hálálkodó szavaiból köszön vissza a jelenben mai igénk. Számtalan emberi miértet dönt a logika követhetetlenségébe Isten csodálatosan gyakorolt hatalma, mert mi csupán az eredményt tapasztaljuk, hogy élünk! Akár úgy is ébredhetünk fel a mai reggelen, hogy mégis irgalmat nyertem, mert élek. A halottak napján pedig ezzel kérkedni mégsem szemtelenség, sokkal inkább Istent magasztaló és neki hálálkodó jó érzés. Jó volna mindig ezzel a hálával indítani el a napot szíveink mélyén, hiszen nem tudjuk azt, hogy ránk mikor kerül sor. Mert ugye mi csak az élő ember lehetőségét ismerjük a hálára. Nosza: ma is éljünk hát vele! Ámen.