"Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved." (Mt. 6,9)

A pihenés arra való, hogy testileg, lelkileg felfrissüljünk. Valahogy eltűnnek a napi gondok, valahogy helyreáll az, ami este még problémát jelentett. Tényleg, egy pillanatig érezhetjük azt, hogy az új nap egészen más. Aztán hirtelen azt tapasztaljuk, hogy "betöltődnek" elménkbe a tegnap gondjai, a tegnap csalódásai, kudarcai, a tegnap terhei és kísértései. Mintha nem is lett volna pihenés. Gyorsan rájövünk, hogy ismét küzdőtéren vagyunk.

Ezért fontos a lelki "betöltődés", beteljesedés. Ezért vagyunk ma hálásak. Van hatalmas Istenünk, akit Mi Atyánknak szólíthatunk. Aki magasságban, hozzáférhetetlen világosságban lakozik. Atya, aki világosságot gyújtott a mi szíveinkben, aki velünk van a Krisztusban. Ha az Ő nevét megszenteljük, főhelyre tesszük, és ezzel a hatalmas lelki fegyverrel indulunk, akkor az új szép napnak ismét igazi értelmet adunk. Így akar Ő békességet adni ma is. Ámen.