"Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minden gonoszságtól." (1Jn. 1,9)

     Istennel való kapcsolatunk egyik, ha nem a legnagyobb nehézsége, hogy míg hitünk szerint Isten mindent tud rólunk, addig mi alig tudunk róla valamit. A mindent tudó és mindenütt jelenvaló Isten elé nehéz odaállni bűnbánattal, mert azonnal adódik a kérdés, hogy amikor a bűnt elkövettük, mit gondoltunk, hol van Isten? Mert ő nem pillanatnyilag hű és igaz, hanem kezdettől fogva és mindörökké. Nem tájékoztatást vár tőlünk a bűnre nézve, de nem is hamuban ülő meakulpázást: a bűnvallás lényege, hogy felismerjük, a bűn ránk és szeretteinkre nézve ártalmas és veszélyes. Isten nem a tiltott gyümölcsöt zárja el előlünk korlátokkal, hanem a halálos méregtől akar megóvni. Ezért létszükségletünk a megbocsátás és megtisztítás. Éljünk vele és általa ma is. Ámen.