"Jób ekkor megszólalt és így felelt az Úrnak: Bizony könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem." (Jób. 40,3-4)

A gyermekkor érzelmi szélsőségeit csupán felnőttként látja és érti helyesen az ember. Gyermekként sokat voltam édesanyám társaságában, amíg apám munkahelyén értünk dolgozott. Anyámnak állandóan akadt tennivalója, én pedig a közelében igyekeztem valami játékkal elfoglalni magam. Közben anyám sokat beszélt hozzám, kérdezgetett és én pedig válaszoltam. Egyik kérdése így hangzott: Kit szeretsz a világon a legjobban? Én kevés hezitálás után válaszoltam: ...hát téged! Anyám felállt az asztal mellől és kezében ott volt kedvenc könyvecském a Jézus élete. Ránéztem és a kezében lévő könyvre és azonnal tudtam, hogy könnyelmű választ adtam. Ma már felnőttként sokszor tudom, hogy felelőtlenségemért Isten előtt sokszor kell kezemet szám elé tennem a kimondott válaszom után. Adja Isten azt, hogy sokan ismerjük fel kimondott szavaink súlyát Isten előtt. Ámen.