"Tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig." (ApCsel. 1,8b)

     Milyen jól jön, amikor azt mondhatjuk, hogy "Isten a tanúm!", vagy amikor váratlanul igazolódik valami az életünkben, és érezzük, hogy Isten maga rendezte javunkra a világ dolgait. Milyen jó magunk mellett tudni Jézust testvérként, közbenjáróként, aki mindig értünk, és sohasem ellenünk tanúskodik Isten előtt. Holott az ige szerint mi vagyunk - kellene legyünk - az ő tanúi a világban, ugyanazzal a változhatatlan bizonyságtétellel hirdetve az evangéliumot alkalmas és alkalmatlan időben... Ez nem kötelesség, ránk rótt teher, hanem lehetőség: angyali küldetés Isten szószólóivá, követeivé lenni. Így tapasztalhatjuk meg, hogy nem csak időnként, hanem szüntelenül velünk és értünk van a mi Urunk Jézus Krisztus. Ámen.