"Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk." (1Jn. 1,3)

Jézus tanítványai látták Mesterüket szenvedni és meghalni a kereszten. Örökre lelkükbe vésődött a borzalmas látvány és megtapasztalása a szörnyűségnek, de látták és hallották a feltámadt Urat és megélték azt az örömet, amely földi kezdete az Isten dicsőségének. Azt követően a Szentlélek Isten erejével többé már nem hallgatták el azt, amit láttak és hallottak, amit megtapasztaltak Krisztusuk csodájából. 

Az istenélmény az emberi élet egyik legszebb és legcsodálatosabb története és tulajdonképpen az a szép benne, hogy minden egyéni sorsban benne rejlik, benne van és meg is jelenik. Áldott az az emberi élet, amely úgy fedezi fel önmaga számára, hogy annak örök hirdetőjévé válik, másokat is Istenhez vezet, így pedig az Isten közösségteremtő munkájában részt vesz és ettől lesz teljes az élete. 

Ma az a világ dívik, amikor még mindig mindenek feletti ereje tapasztalható az Isten közösségteremtő szavának, azaz Igéjének. Ebben bízva kell látnunk a jövőnket és alakítanunk azt. Ámen.