"...türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen." (2Pét. 3,9b)

     Mindannyiunkban él egy kialakult Isten-kép, mely meghatározza viszonyunkat vele és embertársainkkal is. Minél fontosabb helyen van bennünk ez a kép, annál inkább meghatározó életünkben a hit. Az Isten-kép mellett ott van az én-képünk, mely nem csak befolyásolja gondolkodásunkat, de alkalmanként átrajzolja Isten-képünket (fordítva sokkal nehezebben megy: az Isten-képnek ritkán engedjük meg, hogy én-képünkön változtasson). Elvárásaink vannak Istennel szemben aszerint, amit mi gondolunk róla. Ezért gyakran nem értjük, mi miért történik, vagy éppen nem történik velünk és körülöttünk. Leginkább persze az a baj, hogy szerintünk túl türelmes másokkal. Ma jusson eszünkbe, hogy velünk is türelmes, és adjunk hálát érte! Ámen.