"Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte, és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem? (Ap.Csel. 9:3-4)

Szívszorító érzés arra gondolni, hogy 2015-ben azon az úton Damaszkusz felé, ahol Saul számára a fény ragyogott fel és a hang szólalt meg, ma az Isis (Iszlám Állam) terroristái cirkálnak állig felfegyverezve, Damaszkusz pedig halommá van lőve modern fegyverekkel, utcáin pedig kommandósok harcolnak ádáz módon. Ennél sötétebb képet aligha festhetne az emberiség saját bűnéről a mai Krisztusért esedező társadalom elszomorítására. Saul útjának országa ma a vérontás helye és a több millió otthonából elüldözött ember békességét nélkülöző elátkozott hellyé változott. Hova jutott tehát a világ és benne az ember a Hang és a Fény nélkül? 

Pedig ez a Hang és Fény állandóan kíséri életünket és bennünket is nevünkön szólít azért, hogy elmondja: Övéi vagyunk. Minden eszközt meg kell ragadnunk tehát azért, hogy Övéi maradhassunk. Csak az Általa teremtett jövendő a mi esélyünk és a mi békés damaszkuszi utunk. Ámen.