"Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk?" (Mt. 6,31)

Mi, akik az Ige asztaláról naponta magunkhoz vesszük a lelki táplálékot, ha nem is egyforma mértékben,  de rendelkezünk olyan ismerettel, tapasztalattal, amit, ha szavakba kell önteni, elmondjuk: Isten megsegített, hogy munkát találjak, az Úr velem volt, ezért nem lett semmi bajom, Krisztus megerősített és gyógyulást adott... Ezekkel a beszédekkel Isten nagyságát, hatalmát, szeretetét munkáljuk az emberek között. Természetesen minket is elér a kísértés szele, és ha átsöpör gondolatainkon, bizony nagyon nehéz rendet rakni magunkban. De rendet kell raknunk, ki kell takarítanunk lelkünket. Ki kell dobnunk kételkedő kérdéseinket, mert ha nem, előbb utóbb szavakká, mondatokká formálódnak és beszédünkkel másokban Istenünk nagyságát, hatalmát és szeretetét áshatjuk alá! Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! Ámen.