"Ez a város hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek velük." (Jer. 33,9a)

Ha jól belegondolunk, akkor statisztikai adatok nélkül is elmondhatjuk, hogy városainkat és falvainkat túlnyomó többségben keresztyének lakják. Bár le nem mosható rólunk az elégedetlenség és telhetetlenség bűne, ha őszintén magunkba szállunk, akkor azt is elmondhatjuk, hogy sok jóban van részünk. Igaz ez viszonyítás kérdése. Gondoljunk egy háborús övezetre, egy diktatúrában élő országra, éhínségtől szenvedő városokra és falvakra, földrengés sújtotta településekre. Vannak viszonyítási pontok, s ha megvannak, akkor vegyük észre, mennyi jóban van részünk. Kinek tulajdonítjuk mindezt? Ha Istennek, akkor néma keresztyének vagyunk vagy hitvallók? Tudják-e, hallják-e tőlünk a föld népei, hogy milyen dicsőség és tisztesség és hálaadás jár a mi Urunknak, Istenünknek? Nem hallgathatunk, mert akkor a kövek fognak kiáltani helyettünk. (Lk. 19,40) Ámen.