"Sokan mondják rólam: Nem segít rajta Isten! De te, Uram, pajzsom vagy nekem, dicsőségem, aki fölemeled fejem." (Zsolt. 3,3-4)

     Több helyen, és az Újszövetségben is találkozunk olyan képpel a Szentírásban, amiben valamilyen harci eszköz van említve, természetesen az adott kor viszonyainak megfelelően. Énekeinkben is ott vannak ezek a képek, legbuzgóbban talán az "Erős várunk nékünk az Isten" kezdetűt szoktuk énekelni. Isten pajzzsal, páncéllal, sisakkal, saruval látja el az érte harcolókat. De soha sem íjjal, dárdával, puskával, ágyúval... Nincs Isten nevében végrehajtott támadás mások ellen. Dsida Jenő fogalmazta meg magyar zsoltárában gyönyörűen: "Vallom, hogy minden fegyver jogtalan, a szelíd Isten könnyezett s úgy tanította ezt, ám annak a kezében, kit fegyver szorongat, a fegyver megdicsőül és ragyogni kezd." Ha mellé eldúdoljuk magunkban Rákóczi imáját, bátran nézhetünk szembe a mai nap kihívásaival. Ámen.