"Én vagyok az első és utolsó, rajtam kívül nincs Isten." (Ézs.44,6)

Lehet kutatni létezésünk fellelhető okait: miért vagyunk, miért lettünk? Eszünkbe jut a mindenkori ifjaknak a lázadása: nem én akartam, hogy megszülessek! Valaki akarta, nagyon is akarta, hogy valósággá legyen az életed. Nem véletlen, hanem az  isteni elrendelés műve. Azért, hogy a te életed része legyen az isteni tervnek, amely a sötétségbe rohanó világot megállítja. Nagyon sokszor elhitetik velünk, hogy minden hiábavaló: ragadd meg az igét, és higgy! A te életed isteni elrendelés következménye. Nem véletlen. Egy nagyon régi keresztelési liturgia szövege így szól: "azért születtél, hogy világosabb legyen a föld általad". Adamis pedig ezt magyarázta énekével: "és mi arra születtünk, hogy a föld sebeit begyógyítsuk, nem baj hogyha fáj...." Mindennek isteni értelme van. Életünk kezdetét, életünk lehetőségét, életünk végét csak egyetlen létező valósággal magyarázhatjuk: Istennel. Ragadjuk meg ma is a létezés Istenének jobbkezét, és kérjük az ő irgalmas oltalmát. Ámen.