"Jézus Krisztus által járulhatunk hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk Isten dicsőségében." (Róm.5,2)

      Különös szóhasználattal él az apostol akkor, amikor úgy fogalmaz, hogy hitben járulhatunk ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk. Úgy gondoljuk, hogy ha az ember vízbe esik, akkor vizes lesz, a kegyelemmel körülvett ember pedig kegyelemteljes lesz. Pál azonban jól tudja, hogy őt már Saulusként körülvette a Jézus Krisztusban megnyilvánult kegyelem, azonban neki el kellett indulnia Damaszkuszba ahhoz, hogy befogadója lehessen ennek a kegyelemnek. Ma azt látjuk, hogy rengeteg ember szabályszerűen menekül a kegyelem elől. Hiszen tudják, hogy benne élnek, és mégsem kérnek belőle. Nyilván azért, mert számukra a reménység nem dicsekvés, hanem valamiféle gyengeségnek a jele. Segítsünk nekik, ha csak módunkban áll, rátalálni a kegyelemre. Ámen.