"Miért vetetted meg az Úr szavát, miért tettél olyat, ami nem tetszik neki?!"  (2Sám.12,9a)

Hát nem éppen az a legmagasztosabb pillanat az ember számára, amikor szembesítik bűnével avagy fejére olvassák, pontosabban szemére vetik, mert úgy érdemelte. Dávid királynak sem esett jól Nátán próféta leleplező példálózása, de becsületére legyen mondva: szíven találta Isten üzenete és azonnal magába szállt és bűnbánatot gyakorolt. Nos, ez a lényege az emberi élet Istennel kapcsolatos viszonyának: az ember belátja és megbánja bűneit, hogy Isten által új életre támadhasson fel. Meghalni a bűnre nézve és új életre, új lehetőségre támadni fel Isten kegyelme által. S a tanulság pedig az, hogy az ember ne cselekdjen olyat, ami az Úrnak nem tetszik. Nem jó az senkinek, kiváltképpen számára nem az. Ámen.